Teendők a ló mérgezése esetén

Elsősorban állatorvost kell hívni, de a lótartó/lovardavezető feladata felismerni a jeleket, és elsősegély jelleggel ellátni a lovat az állatorvos kiérkezéséig. Ez sok esetben életmentő jelentőségű lehet.

A mezei iringó nem mérgező, de szúrós volta miatt károsító növény lehet a legelőn.

Teendők az állatorvos kiérkezéséig

További mérgezés elkerülése

A takarmányt (széna, abrak, esetleg alom) és a legelőt azonnal át kell vizsgálni, és a mérgezésgyanús forrást meg kell vonni a lótól (és meg kell őrizni az állatorvos megérkezéséig, hogy mintát tudjon venni belőle).


Ehhez akár botanikához értő (agrármérnök, biológus) külső szakember bevonása is szükséges lehet.

Szabad szemmel nem mindig fedhető fel a mérgezés oka (pl. permetezőszer, mikotoxin, takarmányromlás, nehézfém mérgezés), ezért célszerű rutin laboratóriumi vizsgálatot is kérni.


Ehhez a takarmányból ún. reprezentatív mintát kell venni, vagyis minden lehetséges részből tartalmazzon a minta, és ezt változatlan összetételben kell eljuttatni mielőbb a laboratóriumba – ez többnyire állatorvosi feladat.


Elsősegély

Már a telefonban érdemes közölni a mérgezés gyanúját, és felsorolni a vezető tüneteket, amelyek alapján az állatorvos meg tudja ítélni, mennyire sürgős a vizit, illetve, hogy ő maga el tudja-e látni a beteget a helyszínen.

A tünetek összeírása (naplózás) sokat segít a gyors áttekintésben, különösen akkor, ha időponttal van jelölve az egyes tünetek súlyosbodása, vagy változása. Ebből ugyanis a mérgezés lefolyása (enyhe-súlyos, gyors-lassú) mértéke könnyebben megítélhető.


A lovat teljes nyugalomba kell helyezni, optimális hőmérsékleten (izzadt lovat a szél ne fújja meg, gyenge keringésű, remegő ló ne fázzon).

Korlátlanul legyen hozzáférhető a lónak víz, de sem szénával, sem abrakkal nem szabad etetni (széna csak akkor etethető, ha az állatorvos ezt kimondottan javasolja). Az általában használt orvosi szén is jobban hat üres gyomrú állatnál.


Az almot a ló semmiképp se egye fel, és ha lefekszik vagy elesik, akkor se sérüljön meg a padozaton, vagy a belső tárgyakban (itató, etető, kiálló részek).


A tiszafa az egyik legmérgezőbb növény: levelének, kérgének már néhány grammja is halált okoz a lóban.

Kórelőzmény (anamnézis)

Először egyéb betegségek gyanúját kell kizárni (pl. fertőzés), azonban ezután sem várható el, hogy teljes bizonyossággal állítsa fel az állatorvos a mérgezés diagnózisát a ló állapota alapján, mert a legtöbb mérgezési tünet nem kórjelző.


Ez azt jelenti, hogy egy adott tünet (pl. nyálzás, hasmenés, kólika, levertség) hátterében számos ok állhat, amelyek csak vérelemzéssel, szőranalízissel, esetleg klinikai és műszeres vizsgálatokkal, netán csak már a boncolás során teszik egyértelművé a mérgezést. Ennek érdekében akkor érdemes mintát venni, ha konkrét gyanú merül fel a mérgező anyag forrását illetően.


A laborba küldött mintával érdemes mellékelni a tünetek, esetleg a méreg leírását, amennyiben ismert, hiszen ennek alapján végzik majd a minta vizsgálatát. Mintát szoktak venni a takarmányból, az ivóvízből, a vizeletből, a vérből és a gyomortartalomból.


Gyakran a nyelv színe is kórjelző értékű, mert annak vörös színe veseterhelésre, sötétlila színezete májterhelésre, vagy oxigénhiánnyal összefüggő mérgezésre utal.

Az állatorvos szemrevételezi (és megszagolja) a takarmányt, a trágyát és a vizeletet. A trágya állaga, színe és a benne található növényi részek jelző értékűek lehetnek. A vizelet szaga (egérvizelet - bürök, keserűmandula- ciánglikozid) és színe (barna- vörösvértest szétesés) is segíti a mérgezés tényének, és esetleg okának, megállapítását.


Az állatorvos beazonosítja a mérgezés forrását (díszpark, legelő, alom, széna, abrak), kikérdezi, vajon a ló hozzáférhetett-e vegyszerekhez (fagyálló, rovar-, rágcsáló-, gyomirtó szer), történt-e permetezés, gyomirtás a közelben (szél átfújta, ló lelegelte, beszippantotta). Egy vagy több állat érintett-e?


Ki kell zárni a féreghajtó, gyógyszer vagy vakcina okozta mellékhatást, túladagolást. Sportlovasok nem ritkán maguk gyógyszerezik, doppingolják kétes anyagokkal lovaikat, melyek kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerrel, vagy akár önmagukban is káros hatást fejthetnek ki. Ilyen esetben az állatorvos előtti titkolózás a ló életébe kerülhet.


Mérgezést okozhat az épület- vagy karámkezelés közben használt festék, lakk, felületkezelő, az újonnan kialakított talaj, egyes fertőtlenítő hatású vagy szerszámok ápolására szolgáló szer (érintkezéssel, lenyalással, beszippantással).

A mérgező anyag sikeres beazonosítása esetén meg kell próbálni megállapítani, hogy mennyi lehet az abból felvett mennyiség, milyen gyakran fogyasztotta/lélegezte be, érintette az állat, és mióta?


Esetenként idegenkezűség és bűntény gyanúja is felmerül. Ebben az esetben rendőrségi/ hatósági személyt is értesíteni kell (és a nyomokat lehetőleg nem tönkre tenni). Belső kamerás rendszer is segíthet a mérgezés beazonosításában, akkor is, ha szándékos kártételről van szó, de akkor is, ha nehéz kideríteni, mióta van rosszul a ló és közvetlenül előtte mit csinált.

A lovakra mérgező növényekről és anyagokról szóló cikkek tartalomjegyéke:

https://www.fitocavallo.com/post/novenyi-mergezes-lovak-bevezeto


Köszönöm Prof. Mézes Miklós takarmánytoxikológus egyetemi tanárnak és dr. Cserhalmi Dániel egyetemi tanárnak a lektorálást!


Észrevételeiddel, kérdéseddel fordulj hozzánk bizalommal a fitocavallo@gmail.com címen!


#mérgező #növény #legelő #széna #takarmány

23 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.