Savasodás-lúgosítás lovaknál

Az elsavasodás egy nagyon súlyos állapot, ami a vér pH-értékének eltolódást jelenti, és már enyhe esetben is súlyos tünetekkel jár. A köznyelvben, diétákkal kapcsolatban használt „elsavasodás” és “lúgosítás” kifejezés igen szerencsétlen fogalom, mert nem tesz különbséget az orvosi kifejezéstől, így félreérthető. Nem igaz, hogy bármilyen takarmány hatására a vér kémhatása savasabbá válna, hiszen ez rövid időn belül halált okozna.

Nem igaz, hogy bármilyen takarmány hatására a vér kémhatása savasabbá válna, hiszen ekkor elpusztulna az élőlény. A sav közömbösítésének azonban ára van, mert túlzott esetben jelentős ásványianyag-vesztés léphet fel. Ugyanakkor az igaz, hogy egyes szervek megbetegedésében a túlzott savképződésnek van szerepe.


Homeosztázis

A lóban az alapvető életfunkciók kizárólag állandó körülmények között működnek.


A folyton változó külvilági és belső hatásokkal szemben a szervezet minden pillanatban fellép: különféle mechanizmusokkal igyekszik belső környezetének állandóságát megtartani.

Ez a homeosztázis, vagyis állandó belső állapot lényege. Ennek része a sav-bázis egyensúly, vagyis a szervezetben található savak és lúgok szigorú aránya.


A sejtek, a sejtközötti tér és a vérplazma kémhatása (pH-ja) csak kis mértékben térhet el a normálértéktől. A nyugati orvoslás álláspontja szerint az elsavasodás egy nagyon súlyos állapot, ami a vér pH-értékének eltolódást jelenti, és már enyhe esetben is súlyos tünetekkel jár.


A köznyelvben diétákkal kapcsolatban használt „elsavasodás” és “lúgosítás” kifejezés igen szerencsétlen fogalom, mert nem tesz különbséget az orvosi kifejezéstől, így félreérthető.


A szervezet pH-értékét nem lehet egységesen, egyetlen adattal megadni, mert a különböző szervekre, testnedvekre nézve ez nagyon különböző lehet, de minden esetben jól szabályozott.


Szervek a steady-state állapotért

A test sav-bázis egyensúly szabályozásának hátterében a szervezet folyadéktereinek hidrogénion-koncentrációja (H+) áll, mely stabil állandóságot biztosít.


A sejtekben és vérben a kémhatás stabilan tartása beállító mechanizmusokkal valósul meg.

Ilyen szabályozás például a folyadékterekben található pufferrendszer működése (pl. nátrium, kalcium, klór, foszfát, szénsav-bikarbonát puffer, plazmafehérjék, hemoglobin).


A véren kívül a tüdő és a vese a két fő szerv, melyek normális működésének szerves része a sav-bázis egyensúly (steady-state állapot) fenntartása.

Míg a tüdőben zajló gázcsere révén megszabadul a szervezet savasító szén-dioxidtól, addig a vese kétféle módon járul hozzá a szervezet pH-egyensúlyának fenntartásához. Hidrogén-karbonát-ion kiválasztásával bázis távozik a szervezetből, hidrogénion kiválasztásával pedig sav.


Ha nem elég savas a vér pH-ja, akkor az ammónia a veséből visszajut a májba, ahol karbamid és hidrogénion képződik (ez utóbbi csökkenti, savas irányba tolja a pH-át).


Savképződés a szervezetben

A ló szervezetében a takarmány lebontása során illékony és nem illékony zsírsavak, és valamennyi lúgos kémhatású bázis képződik. A különböző tápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) lebontása energiatermelő folyamat, mely során a nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik.


A szén-dioxidból képződő szénsav hidrogénre és hidrogén-karbonátra disszociál. Utóbbiból a tüdőben szén-dioxid és víz keletkezik. A tüdőből a szén-dioxid legnagyobb része – a kilégzés során – távozik.


Nem illékony savak keletkezhetnek a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréje során, illetve oxigénhiányos (hipoxiás) körülmények között (pl. nehezített légzés, anaerob izommunka - tejsav).


Éhezés vagy inzulinhiány esetében a szénhidrátok és a zsírok tökéletlen lebontása során is savak képződnek. Ezek azonban nincsenek közvetlen hatással a vér pH-jára, vagyis nem savasítják el a vért.


Az elsavasodás azonban ennek ellenére egy létező élettani jelenség, még ha magát a vért nem is közvetlenül érinti.

A kötőszöveti látens acidózis arra utal, hogy a sejtek anyagcseretermékeit a nyirokrendszer veszi fel, s ezen anyagok többsége savas karakterű. Innen természetesen tovább kerülnek ezek a “hulladékanyagok” a méregtelenítő szervekhez, azonban csökkent máj- és vesefunkciók esetén lelassul a savas anyagok átalakítása, kiürítése, azok felhalmozódhatnak a nyirokban, kötőszövetben.

Továbbá az emésztőcsatornában is beszélhetünk savasodásról. Egyik esetben a gyomorsósavat nem pufferolja rosttartalmú takarmány (pl. ad libitum széna), és a sav kimarja a gyomornyálkahártyát.


Másik esetben a magas keményítő tartalmú takarmányok hirtelen etetése során a félig megemésztett takarmány úgy kerül át a vakbélbe, vastagbélbe, hogy a tejsavtermelő baktériumok elszaporodnak rajta, (tej)savasodást okozva. Mindkettő káros folyamat.


A sejtek vagy a sejten kívüli tér pH értékét csökkentő („savasító”) hatások:

  • mozgáshiány (renyhe légzés)

  • anaerob, tejsavtermeléssel járó izommunka (ez csak nem megfelelően felkészített lovaknál okozhat gondot, mert a tejsavat a máj gyorsan és hatékonyan metabolizálja)

  • stresszhormonok termelődése

  • túlsúlyos ló koplaltatása

  • hosszan tartó hasmenés, intenzív izzadás (nátrium ionvesztés)

  • máj- és vesebetegségek

  • oxigénhiányos állapot, kehesség (szén-dioxid disszociációjából keletkező H-ionok)

  • vízhajtó gyógyszerek

  • fogyás (a zsírtartalékok bomlásakor savas anyagcseretermékek képződnek)

  • túlzott fehérjebevitel (rothasztó baktériumoknak kedvez)

  • túlzott cukor, szénhidrátbevitel (savasan erjesztő baktériumoknak kedvez)

  • savanyított, erjesztett takarmányok (szenázs) hirtelen nagy mennyiségben történő etetése


A fenti folyamatokat a szervezet kontrollálja a homeosztázis révén.


Csak súlyos betegség hatására alakul ki alkalózis vagy acidózis (légzési, metabolikus vagy kiválasztási).

Ilyen betegség lehet például a cukorbetegség (lovaknál az inzulinrezisztencia a humán II.-es típusú cukorbetegséghez hasonló), légzési elégtelenség, mellkasi sérülés, tüdőgyulladás, szalicilát mérgezés, központi idegrendszer zavara, éhezés, krónikus veseelégtelenség, mérgezés, bélnedv-vesztés.

Egyes betegségek nem okai, hanem következményei a túlzott savasságnak. Két súlyos lóbetegséget a savtúltermelés vált ki. Az egyik esetben a gyomorsav túltermelődése gyomorfekélyt okoz, míg a keményítőterhelés és az emiatt kialakuló bélflóra-diszbiózis vastagbél-acidózishoz vezet.

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak, takarmánytoxikológia szakértőnek!


#máj #savasodás #vértisztítás #lúgosítás #méregtelenítés #puffer #pH #acidózis

93 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS LOVAKNAK

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.