Mikotoxinok és penész lovaknál

A mikotoxinok (miko=gomba; toxin=méreg) a talajban és az élő növényen előforduló penészgombák mérgező másodlagos anyagcseretermékei. Gyakorlatilag szinte mindenhol jelen vannak: a talajban, az élő zöld növényi részeken, különféle szerves anyagokon, élelmiszerekben, takarmányokban, így bekerülnek a lovak napi „étrendjébe”, valamint az istálló levegőjébe.


Szemrevételezés alapján nem minden esetben derül ki, hogy penészgombák telepedtek meg a szénán/szalmán. Ha viszont felmerül ennek gyanúja, javasolt a szénából mintát venni és laborvizsgálatot kérni elsőként penészszámra, majd, ha annak mennyisége nagy, mikotoxin tartalomra is.


A penészgombák károsító hatása egy darabig szinte észrevétlen, nem köthető feltűnően a takarmányhoz: érintheti az emésztést, a méregtelenítést, a szaporodást, a kiválasztást, a viselkedést, de akár a légzést, sőt az állatok viselkedését is.


A penészes széna bevizezése csak a penészgombák spóráinak léghámot irritáló hatását csökkenti, de a mikotoxinok döntő többségére nincs hatással, ahogyan a hőkezelés sem (pl. tápgyártás).


A penészes szénát el kell távolítani a lovak közeléből olyan biztonságos távolságra, ahonnan a szél, a légáramlás sem juttatja vissza a káros anyagokat a lovak közelébe.


A növények (mag, széna, szalma, fű) mikotoxin szennyezettségét nagyban meghatározzák a klimatikus viszonyok: az esős, nedves időjárás, vagy éppen a hosszan tartó szárazság egyaránt kedvez a gombák szaporodásának a szántóföldön, a még lábon álló növényen. Ha pedig betakarítás után ázik meg a növény, akkor pedig kizárt, hogy penészmentes maradjon a széna vagy a szalma.

A legnagyobb odafigyelés mellett is jelen van valamennyi mikotoxin a takarmányban, de nem mindegy, milyen mértékű a szennyezettség és azt a ló milyen életkorban és kondícióban fogyasztja.


A mikotoxinok a vékonybélben, nagyrészt zsíroldékony jellegük miatt viszonylag könnyen felszívódnak. Legyengült lóban hamarabb és súlyosabb tüneteket okoznak, mint egy erős ellenállóképességű, jó állapotban lévő méregtelenítő szervekkel (máj, vese) rendelkező lónál.


A csikók, nagy teljesítményű sportlovak, kihasznált iskolalovak, a sovány, gyenge, beteg állatok, és a túlsúlyos, anyagcserezavarban szenvedő lovak penészgombák által okozott megbetegedésének kockázata tehát nagyobb.


Immunerősítő és májvédő kúrákkal fokozhatjuk lovunk ellenálló képességét. A takarmányba kevert, minden nap megevett emésztésjavító gyógynövény-keverék szintén ellensúlyozhatja a káros hatást, de ha láthatóan penészes a széna, akkor ez nem segít!


A mikotoxinok okozta súlyosabb elváltozások általában az alábbiak:

Aflatoxinok (főleg kukorica, szójaliszt, ritkán lucerna pellet)

ataxia (mozgáskoordinációs zavar), remegés, láz, étvágytalanság, fogyás, sárgaság (besárgul a szem vagy a bőr), vérzések, véres széklet, barna vizelet, elhullás

Ochratoxinok (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű)

vese- és májkárosodás

Deoxinivalenol (DON) és a T-2 toxin (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa)

csökkent takarmányfelvétel, fogyás tréningben lévő lovaknál, májkárosodás, csökkent immunitás

Fumonizinek (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa)

leukoencephalomalacia, depresszió, abnormális viselkedés, fejrázás, ataxia, tántorgás, kábultság, patairhagyulladás, rohamok és elhullás; a túlélő egyedekben visszamaradó idegrendszeri zavar

Zearalenon (főleg kukorica)

hüvelyelőesés, vetélés, méh- és belső vérzés, hím nemi szervek megereszkedése

Ergot alkaloidok (főleg búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű, perjék)

hosszabb vemhesség idő, tej elapadása (nincs tejtermelés), magzatkárosítás, halva született csikók

A mikotoxinkártétel megelőzésének alapjai:

• megfelelő időben történő betakarítás, szárítás, szakszerű tárolás (sármentes, száraz)

• penészgombák szaporodását gátló vagy mikotoxinkötő adalékanyagok adagolása a takarmányhoz

• mintavétel, laborvizsgálat szénából, tápból, kukoricából

• lovaknál a jó kondíció megtartása, túlsúly kerülése

• felfokozott idegi és fizikai stressz kerülése

• a növénytermesztés során szakszerű növényvédelem és penészekkel szemben kevéssé érzékeny (rezisztens) fajták termesztése

immunrendszer erősítése (például gyógynövényekkel)

évi 2-4x májregeneráló és méregtelenítő kúra gyógynövényekkel

bélflóra megfelelő állapotban tartása, a bélgyulladás kerülése


Az egyes gombamérgek által előidézett tünetek változók, és sajnos nem minden esetben állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta a tüneteket. A gyakorlatban általános, hogy több mikotoxin egyidejűleg van jelen (kevert mikotoxikózis), és az általuk okozott káros hatások felismerése és beazonosítása nem könnyű.


A kevert mikotoxikózis általában erőteljesebb hatású, mint ha csak egy toxin van jelen. Többnyire csak sokadik körben merül fel, hogy a ló bágyadt, kedvtelen a viselkedése, csökken a teherbíró képessége és mérsékelt munkakedve mögött a penészgombák mérgeinek hatása is állhat. Jó, ha erre gondolunk, amikor nyomozunk lovunk betegsége vagy teljesítményromlása miatt!

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak és Prof. Dr. Mézes Miklós takarmánytoxikológiai szakértő, egyetemi tanárnak a lektorálást!


A mikotoxinokról készült INFOGRAFIKÁT itt találod.


#penész #gomba #spóra #kehesség #kólika #teljesítmény #széna #szalma #forgács

142 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 14:30-17:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-932-16-45

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: dzsar@dzsar.hu

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.