Nitritek, nitrátok okozta mérgezés lovakban

A természetben széles körben előforduló, szervetlen nitrogéntartalmú vegyületekről van szó. A lovak legelője rengeteg olyan növényt tartalmaz, melyek nitrátokat halmoznak fel magukban. Ha ezekből sokat lelegelne a ló, elpusztulna. Többnyire nem teszi, mert elkerüli ezeket. Az ilyen helyről származó szénát azonban megeszi a ló, főleg, ha éhes. Ismerd meg e vegyületek alattomos hatását, és azt, hogyan védekezhetsz ellenük!


A nitrátion képlete: NO3-, a nitritioné NO2-.


A nitrátok kevésbé veszélyes vegyületek, azonban baktériumok hatására, vagy az emésztési folyamatok során a szervezetben rövid idő alatt nitritté alakulnak. A nitrátokből képződő nitritek káros biológiai hatást fejtenek ki, ugyanis csökkentik a vér oxigénszállító képességét.


A nitritek a hemoglobinban található vas(II)-iont vas(III)-má oxidálják, amely már nem képes az oxigén megkötésére és szállítására. A kialakult toxikózis a methemoglobinémia, amely az oxigén szállításáért felelős hemoglobin irreverzibilis átalakulását és ennek révén a szövetek oxigénhiányát jelenti.


Tünetek


A nitrátok helyi irritáló hatásúak, tehát torokfájdalom, fokozott nyálelválasztás és bélsárürítés, valamint szúró érzés jelentkezik nyálkahártyákon, emellett kólikás nyugtalanság (gyomor- és bélirritáció miatt) is jelentkezhet.


A nitritmérgezés klinikai tünetei heveny mérgezés esetén jóval súlyosabbak: nehezített légzés, általános gyengeség, mozgáskoordinációs és keringési zavarok (vénás pangás), gyors szívverés jelentkezik, majd az állat elhullik. A vér előbb csokoládébarnára, majd szürkéskékre színeződik az orr és a száj nyálkahártyái pedig kékes színűek lesznek, amelyet cianózisnak (bekékülésnek) nevezik.

A nitritmérgezés szubklinikai tünetei azonban nem egyértelműek, lappangók és nem mindig köthetők egyértelműen a kiváltó okhoz!

Hosszan tartó, idült mérgezésnél kondícióromlás, bélhurut (hasmenéssel), vetélés fordulhat elő. Gyakori következmény az A- és E-vitamin hiánya, valamint a jódanyagcsere zavara, ami érinti a pajzsmirigy működését is.


Lovaknál a kondícióromláson túl feltűnhet a légzéskapacitás csökkenése, amely előrehaladott tüdőtágulatban szenvedő lovaknál (kehesség, lóasztma) akár hirtelen fulladással is járhat.

Diagnózis, kezelés


A diagnózist segíti a vér csokoládébarna színének felismerése és a vér methemoglobin-tar­talmának megállapítása. Megjegyzendő, hogy a csokoládébarna elszíneződés csak akkor észlelhető, ha a vér összes hemoglobin tartalmának már több, mint 50%-a methemoglobinná alakult.

Hasznos lehet emellett a takarmány vagy az ivóvíz NO2, továbbá a vérplazma, a vizelet és a gyomortar­talom NO3-NO2 tartalmának megállapítása.

A gyógykezelés során az állatorvos intravénás metilénkék injekciót adhat be a methemo­globinémia ellen, de nagydózisú C-vitamin alkalmazása mellett nátrium-szelenit is adható erre a célra. Ezek mellett egyéb tüneti-megfigyelő kezelés is indokolt lehet. (Forrás: Állategészségvédelem, Várnagy László).


Mérgezés okai


Lovaknál akut nitrátmérgezés csak ritkán alakul ki, de krónikus, szubklinikai terhelés valószínűleg széles körben előfordul. Mérgezés ugyanis több forrásból is kialakulhat.


Közismerten nitrátmérgezést okozhat például a fúrt kútból, a csapadékgyűjtőből vagy természetes eredetű lelőhelyről (tóból, patakból) történő itatás, amennyiben a földfelszínen vagy a felszín alatt jelentős mennyiségű nitrogén tartalmú műtrágya került a vízbe. Ennek megelőzése érdekében fontos, hogy csak laboratóriumban előzetesen bevizsgált, ivóvíz minőségű vízzel kínáljuk a lovat!


Sajnálatos eset, ha a nitrogénműtrágya rajta marad a ló által elfogyasztott növényen, például nem várták ki a legelő műtrágyázása után a műtrágya feloldódásának és felszívódásának idejét, vagy szándékos/hanyag magatartás miatt műtrágyával frissen kezelt takarmány kerül a ló elé (pl. a szomszéd átdobja a levágott füvet, szántóföld szélén legel a ló).


Más oldalról a nitrát bekerülhet az állat szervezetébe az ún. „nitrátfelhalmozó” növényekből is. A növények zöld részeiben eltérő a felhalmozódott nitrát tartalom, de ebben a tekintetben jelentősebb forrást jelenthetnek a keresztesvirágúak (pl. repce, káposzta, karalábé, karfiol zöldje), a szőrős disznóparéj, a zöld zab, a zöld árpa, a cirok, a fehér libatop, a fekete csucsor, a nagy csalán, a vérehulló fecskefű vagy a fekete bodza.


Kevésbé jelentős nitráttartalma van ugyanakkor a gyalogbodzának, az ebszőlő csucsornak vagy a nadragulyának. Nem nitrát felhalmozó viszont a korábban annak tartott lapulevelű keserűfű, a selyemkóró vagy a parlagfű.


Lényeges azonban, hogy nem kizárólag a nitrát felhalmozó növények okozhatnak nitrát mérgezést. A nitrátok ugyanis minden növény számára alapvető fontosságú tápanyagot jelentenek (ezért is használnak a mezőgazdaságban nitrátokat műtrágyának).


A növények fejlődésük során folyamatosan felveszik a nitrátokat, ha azonban valamilyen stressz éri a növényt és megáll annak felszín feletti növekedése, akkor a gyökereken keresztül felvett nitrát felhalmozódik a zöld növényi részekben.


Ilyen, a nitrát felhalmozódását elősegítő, stressz tényező lehet például a fagy, a jégverés, az aszály, a forró száraz szél továbbá a peszticidek (rovarirtók) vagy herbicidek (gyomirtók) növényeket károsító hatása.


Nitrát toxikózis léphet fel továbbá a nitrát enterohepatikus metabolizmusa révén. A májban a fehérjetartalmú takarmányok, pontosabban az azokat alkotó aminosavak, egyik lehetséges bomlásterméke a nitrit, amely normál esetben ammóniává alakul át, amely ugyan szintén mérgező, de megfelelő anyagcsere utakon keresztül nagyrészt karbamiddá alakul, majd a vesén keresztül a vizelettel kiürül.


Abban az esetben azonban, ha hirtelen nagy mennyiségű nitrit keletkezik, akkor annak csak egy része alakul át, ilyen esetben pedig mérgezés lép fel és az állat oxigénhiányos állapotba kerülhet.


Egyes esetekben csak nehezen kimutatható a teljesítménycsökkenés oka, miután lappangó formában fordul elő a mérgezés.


A takarmányok nitráttartalmának megítélése során több kategóriát különböztetnek meg. Az 1,23% nitrát tartalmú takarmány például egészséges lovak számára még éppen biztonságos, de vemhes kancákra, és különösen magzataikra, nézve viszont már mérgező.


Megelőzés


· bevizsgált ivóvíz itatása

· takarmánynövények műtrágyaszennyezésének elkerülése

· műtrágyázott területek közelében a legeltetés kerülése (pl. lovastúrán)

· nitrátfelhalmozó növények lehetőség szerint teljes mértékű kizárása (legelőről, szénából)

· májfunkciók karbantartása és a fehérjetúletetés kerülése


A cikkhez tartozó INFOGRAFIKA itt érhető el: https://www.fitocavallo.com/post/mergezo-nitrit-nitrat-infografika

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm a lektorálást Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak,

takarmánytoxikológia szakértőnek!


#mérgező #méreg #nitrit #nitrát #libatop #disznóparéj #csalán #széna #szalma #májkárosító #toxin #hemoglobin #cianózis

228 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.