Mérgezésre hajlamosító tényezők

A lovaknál bekövetkező mérgezések súlyossága függ attól, hogy milyen korú és állapotú ló, mikor és mennyi mérgező növényt evett meg, illetve abban mennyi volt a mérgező hatóanyag.

A gilisztaűző varádicsot féreghajtásra használta a (régi) népi gyógyászat, de könnyen mérgezést okoz. Lovaknak ma már nem használjuk.

Csikók, vemhes kancák és idős lovak érzékenyebbek lehetnek, ahogyan az üres gyomorral legelő ló is nagyobb veszélynek van kitéve, mint az előtte szénával jóllakott társa. A széna sok ballaszt, vagyis töltőanyagot tartalmaz, ami csökkenti az állat kínzó éhségérzetét.


Mivel a mérgek többnyire a takarmányokkal jutnak a ló szervezetébe, ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van az emésztőrendszer nyálkahártyája. A gyomor-és bélfekélyes lovaknál, vagy amelyek szivárgó bél szindrómában szenvednek, erőteljesebben jelentkezik a mérgezés, mert a növényi hatóanyagok könnyebben és hatékonyabban jutnak a véráramba. Ezért feltételezhető, hogy a gyakran vagy hosszú időn keresztül gyulladáscsökkentő gyógyszerrel kezelt lovak megbetegedésének nagyobb lehet a kockázata.


A máj, mint a mérgek és egyéb testidegen anyagok legfontosabb semlegesítő szerve, szintén fontos szerepet játszik a mérgezések kivédésében.

A rendszeresen májregeneráló kúrában részesülő lovak mája egészségesebb, így joggal feltételezhető, hogy könnyebben elbontja a mérgező anyagokat - legalábbis egy bizonyos szintű, azaz súlyosságú mérgezésig. A máriatövismaggal rendszeresen etetett lovaknál például a máj biotranszformációja hatékonyabb, aminek számos előnye van.


Ami az elfogyasztott növény mennyiségét illeti, még nem állnak rendelkezésre pontos adatok a legtöbb növényfajra vonatkozóan. Azt azért tudjuk, hogy ha a réten tömegesen nőtt zsurló, cickafark vagy aranyvessző fordul elő, akkor annak ellenére, hogy kis mennyiségben ezeknek gyógyhatásuk van, nagymennyiségben a szénában már valószínűleg mérgezést fognak okozni.


Az sem mindegy, melyik részét ette meg a ló az adott növénynek, hiszen pl. a fekete bodza virága gyógyhatású, míg levele és kérge mérgező.

A gyógynövények által okozott mérgezéseknél az elfogyasztott készítmény formája is számít, hiszen a növényi kivonatok és illóolajok töményebbek, mint a szárított növények. Különbséget jelent az is, hogy adott növényt szárazon vagy frissen fogyasztotta-e a ló, mert egyes mérgező anyagok részben vagy teljesen elbomlanak a szárítás során, míg mások nem, sőt van, melyek ekkor válnak mérgezővé.


Elképzelhető, hogy a károsító hatást nem szájon át való felvétel útján fejti ki egy mérgező növényi rész, hanem például belélegzéssel (macskagyökér vagy somkóró por), vagy érintéssel (szemet irritáló tejoltó galaj, bőrvörösítő kutyatej tejnedve a legelőn). A növényi pollenek által kiváltott allergia viszont NEM mérgezés.

A lovakra mérgező növényekről és anyagokról szóló cikkek tartalomjegyéke:

https://www.fitocavallo.com/post/novenyi-mergezes-lovak-bevezeto


Köszönöm Prof. Mézes Miklós takarmánytoxikológus egyetemi tanárnak és dr. Cserhalmi Dániel egyetemi tanárnak a lektorálást!


Észrevételeiddel, kérdéseddel fordulj hozzánk bizalommal a fitocavallo@gmail.com címen!


#mérgező #növény #legelő #széna #takarmány

4 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 14:30-17:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-932-16-45

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: dzsar@dzsar.hu

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.