Növényi mérgezés elkerülése

A gyógynövények okozta mérgezés viszonylag könnyen elkerülhető, ha nem magunk gyűjtünk és állítunk össze keveréket, hanem ezt tapasztalt szakemberre bízzuk és betartjuk az utasításokat.

A legtöbb ló ösztönösen elkerüli a mérgező növényfajokat, de sajnos nem mindig tudja az állat, hogy mi a jó neki!

A legeltetés során, szakszerű legeltetéssel, csökkenteni lehet a növényi mérgezés előfordulását, sőt általában el lehet kerülni annak kialakulását.


A legelő összetételét adó tápláló, biztonságos takarmánynövények (pl. pázsitfüvek és pillangósvirágúak) szakszerű ápolásával meg lehet akadályozni a mérgező növényfajok és az értéktelen vagy káros gyomok térhódítását.


A lovak megtalálják és előnyben részesítik a füvet a mérgező fajokkal szemben. Ehhez viszont arra van szükség, hogy elegendő fű legyen a legelőn, vagyis ne zsúfoljuk túl lóval a területet, és ne várjuk meg, amíg gyökérig lerágnak mindent!


A szakaszos legeltetés lényege, hogy több részre (szakaszra) osztjuk fel a területet, és egymás után legeltetünk rajtuk. Így elkerülhető, hogy a lovak a legfinomabb falatokat addig dézsmálják, amíg kipusztítják a növények tövét.


Éhesen soha ne engedjünk lovat a legelőre, mert mohóságában válogatás nélkül fog legelni. Ez tavasszal, mikor zöldül a természet, még fokozottabban igaz.

A rangsorban hátra szorult egyedek viszont csak azt tudják elfogyasztani, amit a többiek hátrahagynak, és amit éppen megtalálnak.


Nem a legelőn szocializálódott csikók felnőve könnyebben kaphatnak mérgezést, mert a mérgező-tápláló fajok kiválogatása csak részben ösztönös viselkedés, javarészt tanult (anyától, vagy saját tapasztalat alapján).


Idegen helyről érkezett ló, amelyik nem ismeri a helyi viszonyokat, szintén nagyobb eséllyel dönt rosszul a növényválasztást illetően.


A rendszeres kaszálás, a gyepszellőztetés, a trágyázás a fűféléknek kedvez, ezért érdemes ezekkel az alapvető agrotechnikai műveletekkel nem takarékoskodni.


A tartósított takarmányok (széna, szenázs) etetése nagyobb kockázattal jár, mert ezekből az állatok nem tudnak válogatni. Fel sem ismerik a fajokat (szagukról, tapintásukról), és a takarmány mennyisége is korlátozott, így tehát kénytelenek megenni az eléjük kerülő összes növényt.


Jó, ha a vásárlást követően, még a hazaszállítás előtt ellenőrizzük a szénát.

Akár zölden, a még lábon álló növényi társulást is lehet ellenőrizni, de még biztosabb a „késztermék” szemrevételezése, beletúrva a szénabálába.


Ehhez ugyan némi botanikai ismeretre is szükség van, de a pipacsot, a fás kórókat, a kikericset, a szeder-indát, vagy a tömeges zsurló, orbáncfű, jakabnapi aggófű szennyeződéseket sokan felismerik.


Legelői mérgezések elkerülése

A kerek repkény embernek gyógynövény, de a lónak mérgező. Helyenként szőnyegként borítja a talajt.

Szabályok:


  1. a szárítás során mérgező hatásukat elvesztő növények legfeljebb szénaként etethetők (pl. boglárkafajok)

  2. nem szabad éhes állatot legelőre engedni (különösen tavasszal)

  3. kis adagokkal, átmenettel kell kezdeni a legeltetést

  4. legeltetés mellett kapjon szénát is a ló, ami kielégíti rostigényét, és ezzel elkerülhető a (kétszikű) gyomok legelése

  5. legelőt nem ismerő lovakat tapasztalt állatokkal együtt engedjünk legelni (főleg csikókat)

  6. ne terheljük túl a legelőt, mert az éhes ló a mérgező növényt is megeszi, ha nem talál mást

  7. a mérgező növényeket a tartósított és felaprított takarmányból nem tudja kiválogatni a ló

  8. fontos a gyomszabályozási eljárások betartása

Gyomszabályozás


Ide tartozik minden olyan agrotechnikai beavatkozás, amely a pázsitfűféléknek kedvez, vagyis:


  • a fűfélék igényének megfelelő nitrogénellátás, vízellátás,

  • a túllegeltetés elkerülése (a szükséges regenerációs idő betartása)

  • gyomok magpergés előtti gyomirtó kaszálása (időben elvégezve, többször is)

  • vegyszerezés (utána fűfélék támogatása: üres foltokon felülvetés: vizes agyaggal kevert fűmag tapaszok)

A gyomnövények magpergés előtti eltávolítását nevezik gyomirtó kaszálásnak.

Ez különbözik a legeltetési idény végén végzett ún. tisztító kaszálástól. Ezt követi ősszel a boronálás, ami a trágyakupacok széthúzását célozza, ez ugyanis egyrészt kedvezőtlen a bélférgeknek, jó tápanyagpótlás a növények számára, de egyúttal nem engedi az ún "buja foltok" kialakulását.

A lovakra mérgező növényekről és anyagokról szóló cikkek tartalomjegyéke:

https://www.fitocavallo.com/post/novenyi-mergezes-lovak-bevezeto


Köszönöm Prof. Mézes Miklós takarmánytoxikológus egyetemi tanárnak és dr. Cserhalmi Dániel egyetemi tanárnak a lektorálást!


Észrevételeiddel, kérdéseddel fordulj hozzánk bizalommal a fitocavallo@gmail.com címen!


#mérgező #növény #legelő #széna #takarmány

8 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.