Dopping és gyógynövények a ló- és lovas sportban

Minden komoly sportolónak tisztában kell lennie azzal, hogy a tiszta verseny érdekében a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) megtiltja a versenyeken minden olyan anyag felhasználását a lovaknál, amelyek valamiképpen teljesítménynövelő hatásúak.

Így nem használhatók például nyugtató vagy élénkítő hatású szerek, vagy olyanok, melyek a betegségek tüneteit elnyomják, mint például a gyulladáscsökkentő, hörgőtágító gyógyszerek, bizonyos gyógynövények.


Doppingnak minősülő anyagok listája


A szabályozásért és ellenőrzésért felelős FEI létrehozott egy bárki számára hozzáférhető, letölthető és kereshető adatbázist, melyen minden doppingnak minősülő anyagot felsorol. A lista időnként frissül, mely szintén a FEI honlapján nyomon követhető.


A FEI Különbséget tesz a „Tiltott szerek” (a lovas sportban soha nem használható anyagok) és az ún. „Ellenőrzött gyógyszerek” között. Utóbbi anyagokkal a versenyen kívüli időszakokban megengedett a lovak gyógykezelése, de ki kell ürülniük a szervezetből, mire versenyzik a ló.


A FEI honlapon találhatunk egy felhívást, mely óva int a kiegészítők teljesítményt befolyásoló használatától („FEI Supplement Warning”), és arra figyelmezteti a lovast, hogy a legkisebb kétely esetén inkább ne etessen lovával gyógynövényes készítményt.



Főleg, hogy a teljes felelősséget a terméket alkalmazó lovas viseli, és nem a készítmény gyártója. Nos, ez teljesen érthető és világos felhívás, azonban mind a gyártók, mind a felhasználók helyzetét némiképp megnehezíti, hogy a FEI lista nem növényneveket tartalmaz, hanem kémiai hatóanyagokat (pl. fűzfakéreg/ Salix alba/ Cortex salici helyett szalicilsav).


A FEI szabályzatban szerepel, hogy bármely szer, amelynek azonos biológiai vagy kémiai hatása van, mint egy tiltott vagy ellenőrzött szernek, hasonlóképpen tilos, mintha már a listán lenne, akkor is, ha még nincs megnevezve. Aki egy kicsit is járatos a gyógyszertan történetében, az tudja, hogy számos gyógyszert egykor növényekből vontak ki, vagy állítottak elő.


Így igen nagy az esély arra, hogy egy adott gyógynövény esetleg kémiailag rokon vegyületet tartalmaz, mint egy ma használatos gyógyszer. Természetesen, ha egy gyógynövényt gyógykezelés miatt alkalmaznak, akkor magától értetődő, hogy használata etikailag nem elfogadott az aktív versenylovaknál.


Kérdés azonban, hogy adott növényi hatóanyag vajon a rendelkezésre álló laboranalitikai módszerekkel kimutatható-e a ló véréből, vizeletéből.

Kanyarodjunk vissza a FEI doppinglistájához! Általában egy lovasnak - még ha viszonylag tájékozott is a kémia világában – a FEI lista nem éppen áttekinthető és könnyen használható.


De az egyes gyógynövény-készítmények megítélésére hivatott állatorvosok helyzetét sem könnyíti meg, ugyanis kiterjedt és mélyreható farmakobotanikai ismeretekkel kell rendelkezni ennek áttekintéséhez.



A FEI lista kémiai anyagai és a forgalomban lévő gyógynövényalapú termékek összehasonlítását tovább nehezíti, hogy a gyógynövények jogi szabályozása úgy alakult, hogy a legritkább esetben tüntethet fel a gyártó egy-egy gyógynövény neve mellett kémiai hatóanyagot. Ám, ha a címkén szerepelne is egy-két növényi hatóanyag, az akkor is messze állna a teljes képtől. Gyakran egy-egy gyógynövény ugyanis több száz vagy ezer hatóanyagot tartalmaz, melyek jó része szinte ismeretlen.


Nem hivatalos és vitatható német útmutató


A Német Lovas Szövetség néhány éve ugyan kiadott egy lovasoknak szóló dopping-útmutatót, melyben óva inti a lovasokat menta, kakukkfű és eukaliptusz illóolajokkal történő inhalálástól verseny előtt. Arra hivatkozik, hogy ezek egyrészt betegség tüneteket nyomhatnak el (ez igaz!), másrészt, hogy ezek pozitív doppingeredményt adhatnak. Ez utóbbi állítása teljesen vitatható, ugyanis a fenti illóolajok fő hatóanyagai (pl. menthol, thymol, eukalyptol) nem szerepelnek a FEI listán.


További tévedése, hogy e tiltással párhuzamosan megengedi ezen illóolajokat a ló szőrének, sörényének, patáinak külsőleges ápolására használni, noha a legtöbb illóolaj a bőrön át hamar a vérkeringésbe tud kerülni - ez csupán az alkalmazott koncentráció függvénye. Tehát a német útmutató, annak ellenére, hogy a fenti hatóanyagok nem szerepelnek a FEI listán, mégis azt javasolja, hogy ha ezeket inhalálásra vagy teaként alkalmazzák a lovaknál, akkor 48 óra kiürülési időt hagyjanak.


Ha egy lóval kakukkfű illóolajat inhaláltatnak a verseny előtt hörgőtágító céllal, akkor az illóolaj tömény hatóanyaga a léghámon át bejut a vérbe, és jelentősen megemeli a vér hatóanyag koncentrációját, amit viszonylag könnyű lenne detektálni. Ugyanakkor a takarmányból is felveheti a ló a kakukkfüvet, akár egy, a légutak támogatására etetett gyógynövény-keverékből, akár a szénából – annak természetes alkotójaként.


Utóbbi esetekben ugyan lassabban és kevésbé koncentráltan, időben jobban elosztva jelenik meg a vérben a hatóanyag, de megjelenik. Emiatt tehát nagy félreértésekre adhatna okot, ha a kakukkfű hatóanyaga, a thymol (timol) szerepelne a listán. Ugyanez vonatkozik számos, vadon is előforduló, a szénában potenciálisan megjelenő gyógynövényre (pl. komló, kamilla, cickafark, mentafélék, galagonya, oregánó).



Mennyi az annyi?

Arról a legtöbb esetben nincs közzé tett információ, hogy mekkora hatóanyagszintet detektál a FEI doppingteszt. Ez alól ritka kivétel például a fűzben és réti legyezőfűben viszonylag jelentős mennyiségben (1,5-10%) előforduló szalicilsav (750 mikrogramm szalicilsav/vizelet ml, vagy 6.5 mg/plazma ml).


Egy, a növényvilágban széles körben előforduló vegyület, a kumarin helyet kapott a listán. Ez az illatos-aromás vegyület adja a széna „finom illatát”, mikor kaszálás után egy-két nappal megfonnyad. Megtalálható például a somkóróban, a levendulában, az édesgyökérben, egyes gyümölcsökben vagy a fahéjban. A fahéj tartalmú kiegészítőkkel tehát vigyázni kell, de mivel ilyen populáris vegyületről van szó, a detektálható szint ennél sem lehet túl alacsony, hiszen akkor a széna is szennyező anyaggá válhatna dopping szempontból.


Mennyi fahéjat etethetünk a lóval naponta anélkül, hogy ez pozitív teszteredményt adjon? Erre vonatkozó kutatásokról nem tudok, csak saját tapasztalataim vannak. Mivel ezek nem hivatalos eredmények, így etikai okokból itt nem közlök adatokat. A fahéjjal kapcsolatban egy véletlen folytán jutottam értékes tapasztalathoz. Egyszer ugyanis utólag jutott a tudomásomra, hogy egy fahéj-tartalmú keverékkel etetett lovat elvittek egy nemzetközi versenyre, majd vettek tőle vért, amely szerencsés módon negatív doppingeredményt adott. A hír hallatán rögtön leültem, majd kicsivel később elgondolkodtam azon, hogy ezek szerint bizonyos határérték alatt maradva mégis alkalmazhatóak a „kritikus” gyógynövények.


A szteroidokhoz hasonló hatással bíró édesgyökér kémiai hatóanyagai sem szerepelnek a listán. Ezzel a szteránvázas hatóanyagokat is tartalmazó gyógynövénnyel mégis jobb óvatosan bánni, hiszen kémiailag rokonvegyülete lehet bármely szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszernek, főleg, ha azokhoz hasonló biológiai hatása miatt alkalmazzuk.


A borsmenta, a kakukkfű, a ginzeng, a kurkuma és még sorolhatnám: mind biológiai hatással rendelkező anyagok, kis mennyiségben alkalmazva ezeket, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy probléma nélkül használhatók.


Határértékek


A tiszta sporthoz a tiszta szabályozás is hozzá tartozik. A készítmények előállítói és a lovasok is egyaránt arra törekszenek, hogy miközben betartják az érthetően szigorú szabályokat, közben amennyire lehet, ellensúlyozzák a lovak természetszerűtlen tartásából eredő esetleges problémákat.


Ilyenek például az alapvetően mozgásszegény (jobban mondva szélsőségesen megoszló mozgatással járó) életmódból adódó vérkeringési zavarok, melyek számos emésztő-, légző- és mozgásrendszeri megbetegedést okozhatnak. Ezek megelőzése még nem gyógykezelés.



Az istállók ammónia és porterhelése sem csökkenthető a nullára - ami az IAD, majd később ennél súlyosabb légúti elváltozások megjelenését vonhatja maga után. A stresszhatások megszüntetése lehetetlen küldetés, de hatásuk csökkenthető egyes, ún. adaptációt segítő gyógynövényekkel. Ha ezeket kis adagban, folyamatosan eszik a lovak, akkor az megint nem a gyógykezelés, hanem a megelőzés tárgykörébe sorolható (Vigyázat: pl. a macskagyökér használata nem elfogadott).


A tartós stressz következtében megemelkedett kortizolszint számos probléma hátterében meghúzódik (pl. gyomorfekély), amit felelős állattartóként valamilyen módon szerencsés ellensúlyozni, miközben a csúcsteljesítmény az elvárás a lovaktól.


Személyes véleményem, hogy valamekkora mozgástérre szükségünk van a gyógynövényekkel, már csak azért is, hiszen maga a tömegtakarmány, azaz a széna/szenázs is tartalmazhat akár legyezőfüvet (szalicil), akár somkórót (kumarol) vagy egyebet. Ha legelőn tartott lovakról van szó – amire általában kicsi az esély, akkor pedig számolni lehet azzal is, hogy a lovak - ha tehetik - összeszedhetnek maguknak a legelőről olyan herbát, aminek a hatóanyaga nem kívánt teszteredményt okozhat.




Számos ló legeli a csipkebogyó és a galagonya hajtások mellett a fehér fűz(!) leveleit, ha hozzáfér – nyilván ez utóbbit sportlovaknál célszerű megakadályozni.


Amennyiben a FEI a jövőben kiterjesztené a doppingszabályozást a botanikai hatóanyagokra, akkor ahhoz szükség lenne olyan, a FEI által jóváhagyott határértékek megállapítására és közzétételére, ami a leggyakrabban felhasznált gyógynövények botanikai hatóanyagaira lebontva megad egy tolerálható határértéket. Ezek alapján gyártóként, terapeutaként, állatorvosként, lovasként már kalkulálni lehetne az egyes gyógynövények napi etethető mennyiségével kapcsolatban.


Persze, be kell kalkulálni, hogy a ló a szénából is hozzájuthat egy-egy fajhoz, valamint, hogy minden évben más a növényekben mérhető hatóanyag tartalom, hiszen azt befolyásolja az adott évjárat (hőmérséklet, csapadék, napfényes órák száma, de még a talajviszonyok is). Ehhez adódnak az állatok egyedi eltérései: a kor, a fajta, a takarmány, az adott ló gyógyszeres kezelése, takarmány-kiegészítői, egyedi anyagcseréje módosíthatja ugyanazon hatóanyag lebomlási és kiürülési idejét a különböző lovakban.


Jelenleg a gyógynövény-receptúrák készítői és gyártói önmaguk kell, hogy megítéljék, mi fér bele a doppingmentes receptúrákba. Én, a magam részéről, évekkel ezelőtt készítettem egy listát, mely egyaránt tartalmazza a FEI listán szereplő tiltott és ellenőrzött kémiai hatóanyagait (kiegészítve a legújabb frissítésekkel), valamint a WHO (World Health Organisation) és az EMA (European Medicine Agency) gyógynövény-monográfiákból kigyűjtött hatóanyaglistát.


A három lista összevetéséből az derül ki, hogy egyértelműen kerülendő a fűz, a réti legyezőfű, a csípős paprika, a Cayenne bors, a macskagyökér az ördögcsáklya és az EU-ban 2002 óta májkárosító hatása miatt tiltott kava vagy mámorbors használata. Érdemes vigyázni nagy mennyiségben a fahéjjal, édesgyökérrel, valamint egyéb kumarol tartalmú gyógynövényekkel.




Érdekesség, hogy a 2018-as tervezetben szerepel a Lupinis luteus - sárga csillagfürt, mely nem keverendő össze a Humulus lupulussal, a komlóval, illetve itt szerepel még a seprűzanót is. A kolhicint is a listára teszik, ami a mérgező kikericsfajokkal szennyezett szénából is bekerülhet a ló.


Saját tapasztalatok


Mint kereskedelmi forgalomban kapható gyógynövény-keverékek összeállításáért felelős szakértő, és mint állatorvosi továbbképzéseken előadó - a fent taglalt kutatómunkával igyekszem naprakészen követni a szabályozást, és a lehető leghitelesebben kitölteni a hézagokat. Mivel éveken át takarmányjogi szabályozással kapcsolatban hatósági szakemberként dolgoztam, így alapvetően értem a jogalkotók logikáját, és szándékát, s megértem, hogy nehéz olyan szabályozást alkotni, mely minden fél érdekeit kielégíti, és kellően igazságos.


A lovak érdekeit is néznünk kell, akár betegségek megelőzéséről, akár enyhébb, átmeneti funkcionális zavarok önálló gyógynövényes kezeléséről van szó. A receptúráimban a sok kicsi elvét követem: sokféle növényfajt használok, melyek közül több hasonló célból szerepel egy receptben, azonban hatóanyagaik kémiailag eltérők. Ezzel a laborvizsgálatokban detektálható, adott kémiai szerkezetű vegyületek vérben mérhető értékét csökkentem, miközben többféle úton igyekszem elérni egy adott hatást. Ezzel nem a tiszta verseny szabályozását akarom kikerülni, mert csak olyan doppingmentes receptjeim vannak, melyek a megelőzés határain belül maradnak.


Felmerült már a kérdés, hogy miért nem végzünk saját magunk doppingvizsgálatot olyan lóval, amit előtte meghatározott ideig a különböző gyógynövényreceptekkel etetünk. Nagyszerű lenne egy ilyen kutatást elvégezni, azonban ésszerűbb és tudományosabb lenne egy-egy növényi hatóanyagot vizsgálni, többféle dózisban, többféle alkalmazási idővel és mérni a kiürülési időt is.


Ugyanakkor kizárhatónak kell lennie, hogy a szénából vagy a legelőn hasonló vegyületeket vegyen fel az állat (nem csak a kísérlet során!), ahogyan az is, hogy menet közben gyógyszeres kezelést, féreghajtást kapjon a ló. A kísérlet során biztosítva kell, hogy legyen a napi kétszeri hatóanyag-bevitel, majd az etetést követő vérmintavétel, a doppingvizsgálat, mely igen költséges.


Kalkulálni kell továbbá a különböző hatóanyagok interakciójával, vagy azzal, hogy kémiailag rokonvegyületeket mutat ki a teszt. Ez ma, egyelőre elképzelhetetlen. Míg egy ilyen átfogó tudományos értékelés megvalósul, addig a jelenlegi gyakorlati eredményekre, illetve az azokat megelőző elméleti kalkulációkra kell alapozni.


Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a jelenlegi „doppingmentes” gyógynövény-receptjeim eddig minden alkalommal állták a sarat: az ezekkel etetett lovak vérmintája negatív doppingtesztet adott többféle sportág világversenyein.


Tény, hogy ezek alapvetően nem betegségek gyógykezelésére készült receptek, hanem a sportolók mindennapjait segítik (pl. izomlazítás, emésztési funkciók és az anyagcsere támogatása, légutak ellenálló-képességének növelése, kisebb funkcionális zavarok enyhítése, stb.).


Eddig több neves hazai versenyző választotta a receptjeimet, és számomra megtiszteltetés, amikor a doppingmentességért felelősséget vállaló sportolók lovuk felkészülésében a FitoCavallo közreműködését választják.


Becsülöm azokat a versenyzőket, akik a tiszta sport szabályait betartva természetes anyagokat is etetnek lovukkal, hogy ezzel is megadják négylábú társuk számára a lehető legtöbb esélyt egy hosszú és sikeres életért.


Írta: Marton Zsófia, a FitoCavallo gyógynövény-receptek készítője, az Integratív Állatorvosi Fitoterápia szakértője, Pegazus Lovas Magazin 2018.

Szakmai lektorok:

Dr. Jármy Miklós (lógyógyász specialista, a FEI hivatalos magyarországi állatorvosa);

Dr. Járos Ildikó (lógyógyász specialista, Timpex Bölcsész világbajnokságon indult ló állatorvosa).


Olvasnivalók

A FEI lovas szabályzat alapján készült magyar nyelvű útmutató itt tölthető le: http://lovasszovetseg.hu/files/Dopping.pdf

A leghitelesebb forrás maga a FEI honlap: www.feicleansport.org

A Német Lovas Szövetség 2013-as „Fairer Sport - Sicher und sauber durch die Turniersaison„ című ajánlása itt tekinthető meg: www.pferd-aktuell.de

243 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.