Ammónia lovaknál

Az istállózott lovak több, mint fele elszenved élete során valamikor valamilyen fokú légúti gyulladást. Ennek egyik fő kiváltó oka a minden istállóban megtalálható trágyából és vizeletből kiszabaduló ammónia. Az ammónia karbamidból keletkezik. A karbamid (urea) a szervezetben lévő fehérje nitrogéntartalmának lebomlási terméke, mely a májban képződik és zömében a vesén keresztül ürül ki a vizelettel.


A ló trágyájában is található valamennyi ammónia. A vizeletben lévő karbamid a levegőn gáz halmazállapotú ammóniává (ammóniumionná) alakul át. A gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret, vagyis a ló bokszát és az egész istállót.


Ha nem jó a szellőzés (pl. nem elég magas a beltér), akkor az ammónia-koncentráció egyre dúsul a légtérben. Mivel a levegőnél nehezebb, így elsősorban a földhöz közeli részeken halmozódik fel, ami különösen az alomban sokat fekvő csikókra veszélyes.


Az ammóniaterhelés egy téli, hermetikusan zárt, alacsony légterű épületben katasztrofális méreteket ölt, ugyanúgy, mint ha almolásnál nem viszik ki a lovat az istállóból. Ez a bomlástermék veszélyes méreg a lóra és az emberre (lovászra!) egyaránt. Elsősorban ott károsít, ahol nyálkahártyával érintkezik: a szemnél és a légutaknál.


Fehérje-karbamid-ammónia kör (leegyszerűsítve):


• fehérjetartalmú takarmány etetése

• a fehérje aminosavakra bomlik, felszívódik a belekből

• a máj szabályozza az aminosavak arányát, mennyiségét

• a feleslegben etetett fehérje és nitrogén karbamiddá alakul a májban

• sejtek fehérje–anyagcseréje zajlik, melynek során nitrogéntartalmú bomlástermék is keletkeznek

• ezeket a máj szintén karbamiddá alakítja

• a karbamid jelentős része a veséken át a vizelettel kiválasztódik

• a májkarbamid kisebb része visszajut a belekbe, ahol mikrobák ureáz enzimmel ammóniává hasítják

• a karbamid jelentős része a vizelettel távozva illékony ammóniagázzá alakul

• az ammónia kis mennyiségben is szövetkárosító: szem, légutak nyálkahártyájának irritációját okozza


Az ammónia már kis mennyiségben is hat a légutakra: ingerli a nyálkahártyát, köhögést, nyálkahártya-fájdalmat vált ki, nehézzé teszi a légzést. Testnedvekkel például könnyel, légutak nyálkájával érintkezve nátrium-hidroxiddá, más néven szalmiákszesszé alakul, ami maró hatású lúg! A belélegzett gáz tehát még fel is oldódik a nyálkahártya nedvesség-tartalmában, és lemarja a védő nyálkát a légutak felszínéről.


A szétmart nyálkahártya könnyen kiszárad és gyulladásba kerül, ami már önmagában köhögésre ingerli a lovat, de ezt még tetézi, ha allergénnel (pl. por, pollen, penész, rovarriasztó spray, parfüm, cigarettafüst, permetszer) érintkezik ebben az állapotban. A ló közelében, a vizeletben és trágyában tocsogó szalma kialmozása, illetve a poros széna rázogatása gyilkos kombináció.


Valójában nem a pollenek és a por a fő károsítók, hanem az ammónia, ami előzőleg lemarja a védő nyálkaréteget. A legfontosabb, hogy a ló ne szívja be a vizeletből felszabaduló maró gázt, az ammóniát! Legyen akármilyen jó szellőzésű egy istálló, valamennyi ammónia mindig lesz. Ha nem érzékeny (még) a ló, akkor lehet sokáig tünetmentes, de egy téli bezártság vagy a nyári szárazság fokozhatja a légutak irritációját. Légúti irritáció esetén a nyálkahártyát bevonó hatású gyógynövények jöhetnek számításba.


Ha a gyulladás egyszer kialakul, az immunrendszer reagálni fog rá, amivel elkezdődik egy kényes és nehezen helyreállítható zavar a működésben, hamarosan kialakulhat az allergia.


A lemart védőnyálka helyett újabb réteget próbál a ló szervezetet képezni, ezért fokozódik a légutakban a váladéktermelés. Ilyenkor hasznosak a nyálkaoldó-köptető gyógynövények.


Tömegesen élnek úgy lovak, hogy a boksz alsó és felső ajtaja is be van zárva, ami olyan, mintha ammóniával inhaláltatnák a lovat. Enyhébb esetben napi 22 órát istállóban áll a ló, és jól szellőzik az istálló, de amikor az állat ürít, akkor perceken át így is mérgező gázokat szív be. Ebből egyenes az út az gyulladásos, allergiás légúti betegségek felé, ami rontja a ló teljesítményét, lerövidíti az életét.


Ellentmondásos, hogy éppen a „drága” sportlovakat sújtja a bokszban leélt mérgező élet átka, miközben egy atléta életében alapvető lenne, hogy kapjon elég levegőt, miközben fut. A lemart, roncsolt légúti nyálkahártyák oxigénfelvevő képessége jóval kisebb.


Ezzel a fajta tartásmóddal maguk a tulajdonosok teszik tönkre a saját lovukat. Ideális lenne minden lónak a szabad tér lehetősége, beállóval, legalább egy kisebb kifutóval.


Ugyanakkor léteznek ammóniahatást csökkentő technológiák (pl. klinoptilolit, zeolit, tőzeg), melyek alomra szórásával megköthető a vizelet, így abból nem szabadul fel ammónia a légtérbe.


A tőzeges alom szinte teljes mértékben csökkenti a levegő ammóniatartalmát, míg a forgács korántsem. Egyes, baktériumtartalmú készítmények közreműködésével gyorsan és szinte szagmentesen bomlik a tárgya.


Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönet dr. Bába Andrásnak a lektorálásért!


Az ammóniáról készült INFOGRAFIKÁT itt találod: https://www.fitocavallo.com/post/ammonia-infografika


#ammónia #vizelet #karbamid #istálló #kényszerpihenő #kehesség #légzés #máj

123 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 14:30-17:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-932-16-45

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: dzsar@dzsar.hu

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.