1.2. Fájdalom és idegrendszer

A fájdalomérzékelés idegi alapú. Éppen úgy, mint a többi érző idegi működésben, itt is egy érzékelő egység fogja fel a fájdalom érzetét keltő ingert (pl. szúrás, nyomás), ami érkezhet kívülről, de akár valamely belső szervből is. Az érzékelő egységeket receptoroknak nevezik és azoknak sok fajtája ismert. A fájdalomérzékelésben résztvevő speciális receptorokat nociceptoroknak nevezik.

A fájdalomérzékelő nociceptorok egy része mechanikai ingerekre érzékeny (mechanoreceptor), más részük hőre (termoreceptor), míg megint mások a hő-, mechanikai és kémiai ingerekre egyaránt működésbe jönnek (polimodális nociceptor).


A fájdalom a belső (zsigeri) szervekben lassabban és tompábban érezhető, mint a bőrben, mert a belső szervekben kevesebb az érzékelő idegsejt, és az onnan érkező érzetekkel kapcsolatban az állatnak rosszabb is a tájékozódása, mint például a bőrről érzékelő érzetek esetében. Legtöbbjük az egyes szervek falának feszülésére érzékeny. A gázkólikás ló fájdalmát a gáztól kifeszült belek falában található érzékelősejtek közvetítik az agyba.


A zsigeri szervekben különösen nagy számban fordulnak elő fájdalomérzékelő sejtek a belső szervek és az erek falában található simaizomsejtek között. Ezek felelősek a fájdalom egyik legkellemetlenebb csoportjáért, a görcs érzéséért. Minden, amit görcsként él meg a ló, valójában erőteljes izom-összehúzódáshoz köthető. Fejfájás esetén például egy agyi vérér görcse, egyes kólikák hátterében pedig a méh simaizomzatának görcse áll.


Számos simaizomlazító gyógynövényt ismerünk, amelyek többsége a kisebb a kólikás görcsök, kisebb része a hörgőszűkület ellen hat.

Az érzékelő receptoroktól a fájdalomérzet jelét idegrostok továbbítják a gerincvelő felé, majd onnan tovább az agyba. A különböző fájdalomingereket az idegrendszer különböző sebességgel vezeti a központi idegrendszerbe.


Valószínűleg ez az oka annak, hogy a fájdalmas inger először éles, jól körülírható fájdalommal jár, majd ezt egy tompább, kiterjedtebb fájdalomérzés követi. Minél távolabb esik az agytól a fájdalom kialakulásának helye, annál jobban megkülönböztethető egymástól a kétféle fájdalom.


A központi idegrendszer felé tartva, az ingerület első átkapcsolódási helye a gerincvelő hátsó nyúlvány. Ez egy szabályozó állomás: csak akkor engedi tovább az agyba a riasztást, ha a fájdalominger erőssége meghalad egy adott küszöbértéket.

Ugyanitt alakul ki egy villámgyors reflex, aminek segítségével a ló, anélkül, hogy gondolkodna rajta, hirtelen elrántja a fájdalomnak kitett testrészt vagy elugrik. Pl. szúráskor, égéskor a másodperc tört része is számít a bőr védelmében.


Ez számos baleset forrása lehet: amennyiben például előzetes jelzés nélkül nyúlnak a ló lábaihoz, akkor az állat egy vélt fájdalom elkerülése érdekében gondolkodás nélkül, „reflexből” reagál. Ugyanígy a koponyát, szájat, szemet érő fájdalomtól hirtelen felcsapja a fejét.


A fájdalom által kiváltott ingerület eközben továbbjut az agyba, ezzel tudatosul a fájdalom érzése, és az is, hogy mi okozta. A fájdalom ingerületei a gerincvelőből a thalamuszba majd az agykéregbe jutnak, ahol az agy számtalan területe részt vesz az érzet, jelen esetben a fájdalomérzet kialakulásában. Emiatt konkrét agyi fájdalomközpontokat nehéz meghatározni.


Az agyban, amint tudatossá válik a fájdalom, érzelmekkel itatódik át, és ez, valamint a korábbi emlékek és tanult viselkedésformák egyaránt meghatározzák az állat hozzáállását. A fájdalom érzete kivetül az érintett testrészre, azaz a ló elkezdi kímélni, védeni azt.


A klasszikus fájdalomcsillapító anyagok (pl. a mák morfin alkaloidjai) az agyban kialakuló érzet létrejöttét gátolják. A nyugtató gyógynövények (pl. macskagyökér, citromfű) a már kialakult érzethez társuló érzet rögzülését tompítják, miközben görcsoldó hatást is kifejtenek, ami leginkább a zsigeri (pl. belek) fájdalmánál lehet jelentős.

Írta: Marton Zsófia (FitoCavallo®)

Lektorálta: Dr. Bába András (Polequi)


15 megtekintés

TANÁCSADÁS,

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Deminger Kornélia

(magyar, német)
Tel: +36-20-360-89-73

(hétköznap 15:00-18:00 között)
E-mail: fitocavallo@gmail.com

TERMÉKFEJLESZTÉS

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Marton Zsófia

(magyar, német, angol)

Tel: nem elérhető

E-mail: loherba@dzsar.hu

GYÁRTÁS,

KERESKEDELEM

Szabolcsi Károly

Tel: +36-20-45-45-077

(hétfőtől csütörtökig 09:00-17:00 között)
E-mail: info@fito-store.com

©2011-2020 BY FITOCAVALLO®.